Biológiailag lebomló hulladéknak (biohulladéknak) minősül a komposztálható kerti és parki hulladék, a háztartásokból, éttermekből, vendéglátóhelyekről és kiskereskedelmi létesítményekből származó élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekből származó hasonló hulladék. Nem tartoznak ide az erdészeti vagy mezőgazdasági hulladékok, a trágya, a szennyvíziszap vagy más biológiailag lebomló hulladékok, például természetes textíliák, papír vagy feldolgozott fa. Továbbá nem tartoznak ide az élelmiszertermelés olyan melléktermékei, amelyekből soha nem lesz hulladék.
Jelenleg a biohulladék (és más biológiailag lebomló hulladékok) által okozott fő környezeti veszélyt a hulladéklerakókban lebomló hulladékból származó metántermelés jelenti, amely 1995-ben az EU15 tagállamokban az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 3%-át tette ki. A hulladéklerakókról szóló irányelv (1999/31/EK) arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2016-ig (bizonyos országok esetében 2020-ig) az 1995-ös szint 35%-ára mérsékeljék a lerakókban elhelyezett biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét, ami jelentősen csökkenteni fogja ezt a problémát.
Bevezetés
A hulladéklerakókról szóló irányelv nem ír elő konkrét kezelési lehetőségeket a szelektíven gyűjtött hulladékokra. A megfelelő biohulladék-gazdálkodás legjelentősebb előnye – az üvegházhatású gázok kibocsátásának elkerülése mellett – a jó minőségű komposzt és biogáz előállítása lenne, amely hozzájárulna a talajminőség és az erőforrás-használat hatékonyságának javulásához, valamint az energetikai függetlenség magasabb szintjének eléréséhez. A gyakorlatban azonban a tagállamok gyakran hajlanak arra, hogy ne a komposztálást vagy a biogáz-előállítást válasszák, hanem a látszólag legegyszerűbb és legolcsóbb lehetőséget, például az égetést vagy a hulladéklerakást, figyelmen kívül hagyva a tényleges környezeti előnyöket és költségeket.
Kétségtelen, hogy a hulladéklerakás a legrosszabb gazdálkodási lehetőség a biohulladék esetében. A hulladéklerakókból kiválogatott biohulladék kezelésére azonban több, környezetvédelmi szempontból kedvező lehetőség is kínálkozik. Bár a hulladékgazdálkodási hierarchia a biohulladék-gazdálkodásra is vonatkozik, bizonyos esetekben indokolt lehet ettől eltérni, mivel az ilyen hulladékok kezelésére rendelkezésre álló különböző lehetőségek környezeti egyensúlya számos helyi tényezőtől függ, többek között a begyűjtési rendszerektől, a hulladék összetételétől és minőségétől, az éghajlati viszonyoktól, valamint a hulladékból előállított különféle termékek – például villamos energia, hő, metánban gazdag gáz vagy komposzt – felhasználási lehetőségeitől. Ezért az ilyen hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti stratégiákat átlátható módon kell meghatározni, és olyan strukturált és átfogó megközelítésen kell alapulniuk, mint az életciklus-szemlélet. Annak érdekében, hogy segítse a döntéshozókat a biohulladékoknak a hulladékhierarchiával összhangban lévő, lehető legjobb felhasználásában, a Bizottság iránymutatást készített arról, hogyan kell alkalmazni az életciklus-értékelést és az életciklus-szemléletet a biohulladék-gazdálkodás tervezésénél. Ezeket az iránymutatásokat itt találja.
Számos uniós jogi eszköz foglalkozik a biohulladék kezelésének kérdésével. Az általános hulladékgazdálkodási követelményeket – például a környezet és az emberi egészség védelmét a hulladékgazdálkodás során, valamint a hulladékok újrafeldolgozásának prioritását – a felülvizsgált hulladék-keretirányelv tartalmazza, amely a biohulladékkal kapcsolatban konkrét elemeket is megfogalmaz (új újrafeldolgozási célok a háztartási hulladékra vonatkozóan, amely tartalmazhat biohulladékot is), valamint egy olyan mechanizmust is bevezet, amely lehetővé teszi a komposzt minőségi kritériumainak meghatározását (hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok). A biohulladék lerakásával a hulladéklerakókról szóló irányelv foglalkozik, amely előírja a biológiailag lebomló települési hulladéknak a hulladéklerakókból való kivonását. A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv (amelyet hamarosan felvált az ipari kibocsátásokról szóló irányelv), meghatározza az 50 tonna/napot meghaladó kapacitású biohulladék-kezelő létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének fő elveit. A biohulladék égetését a hulladékégetésről szóló irányelv szabályozza, míg az állati melléktermékeket kezelő komposztáló és biogázüzemekre vonatkozó egészségügyi szabályokat az állati melléktermékekre vonatkozó rendelet határozza meg.
A biohulladék-gazdálkodás további szabályozására és irányelveire vonatkozó jelenlegi bizottsági munkálatokra vonatkozó információk, valamint az e témával kapcsolatos tanulmányok a „Fejlemények” részben találhatók.
Fejlemények
A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására vonatkozó tematikus stratégia (COM 2005 (666) végleges) – amely a komposztra vonatkozó uniós szintű előírásokkal való foglalkozás szükségességéről szól – kidolgozását követően, valamint a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK) 22. cikkében foglalt felhívásra reagálva, amelyben felkérték a Bizottságot arra, hogy mérje fel a tagállamok biohulladék-gazdálkodását azzal a céllal, hogy szükség esetén javaslatot készítsen, a Bizottság megkezdte a biohulladékokra vonatkozó lehetséges jogalkotási javaslatának előkészítését.
A projekt lépései
1. Zöld könyv
Ennek a folyamatnak az első lépése a Zöld könyv az Európai Unió biohulladék-gazdálkodásáról.
- Zöld könyv az Európai Unió biohulladék-gazdálkodásáról
- A zöld könyvet kísérő munkadokumentum
- A zöld könyvhöz érkezett észrevételek összefoglalása
2. Hatásvizsgálat
A második lépés a potenciális jogalkotási javaslat hatásvizsgálatának elkészítése. E tevékenység általános célja, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne javítani az Európai Unióban alkalmazott biohulladék-gazdálkodási módszereket, és megfelelő értékelést készítsen a szakpolitikai lehetőségekről, beleértve a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat, valamint a várható kockázatokat/lehetőségeket is.
A feladat többek között a következőket foglalja magában:
- elemzés biztosítása és más konzultációk és tanulmányok összegzése, valamint a hatásvizsgálat részeként a legfrissebb ismeretek áttekintése;
- a biohulladékok keletkezésének és a hatályos jogszabályok alapján történő lehetséges kezelésének felmérése;
- a szakpolitikai lehetőségek és relatív előnyeik átfogó értékelésének támogatása.
Az értékelés tartalmazni fog egy alapforgatókönyvet a következő 10 évre tervezett uniós szakpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozóan, valamint azok lehetséges hatásait a biohulladékok termelésére és kezelésére az egyes tagállamok és az EU27 szintjén. Az alapforgatókönyv alapján felmérés készül arról, hogy az EU-ban a biohulladék-gazdálkodásra vonatkozó további vagy módosított szakpolitikai intézkedések (beleértve például a biohulladék elkülönített gyűjtésére vagy újrafeldolgozására vonatkozó kötelezettségeket) milyen előnyökkel és költségekkel járnának a jelenlegi és tervezett szakpolitikákhoz képest. A felmérés során ellenőrzik, hogy a jelenlegi szakpolitikai intézkedések elegendőek-e a megfelelő biohulladék-gazdálkodás problémájának megoldására, és hogy a biohulladék-gazdálkodással kapcsolatos további intézkedések jelentős javulást eredményeznének-e.
Ez a felmérés a meglévő tanulmányokra és ismeretekre épít, és igyekszik megszüntetni az azonosított tudás- és adathiányokat annak érdekében, hogy teljes képet adjon a jelenlegi helyzetről és a jövőbeni igényekről.
A jelenlegi várakozások szerint a további felmérendő intézkedések közé tartoznak „A biológiailag lebomló hulladékok biológiai kezelésére irányuló kezdeményezés előzetes hatásvizsgálata” című dokumentumban már javasolt lehetőségek (lásd alább a „Tanulmányok” részt), azaz:
a) komposztálási szabványok meghatározása;
b) komposztálási szabványok és biohulladékra vonatkozó újrafeldolgozási célérték meghatározása (valamennyi tagállam számára közös);
c) az egyes tagállamokra érvényes komposztálási szabványok és újrafeldolgozási célok meghatározása;
és egy további, meghatározandó negyedik intézkedés.
A felmérendő lehetőségek utolsó csoportja sora a zöld könyvvel kapcsolatos konzultációk eredményein és a projektcsoport jelenlegi előkészítő munkáján alapul.
A hatásvizsgálatot támogató tanulmány:
A hatásvizsgálat előkészítése során a Bizottság munkáját az ARCADIS Belgium és az Eunomia Research & Consulting segítette, amelyek „A biohulladékok EU-ban történő kezelésének javítására irányuló lehetőségek felmérése” című jelentést készítették.
- Végleges jelentés (pdf ~3,2 MB)
- A melléklet – alapforgatókönyv (pdf ~2,2 MB)
- B melléklet – 2. és 2a. forgatókönyv (pdf ~1,5 MB)
- C melléklet – 3. és 3a. forgatókönyv (pdf ~1,3 MB)
- D melléklet – ipari biohulladékok (pdf ~1,23 MB)
- E melléklet – a költségekhez való hozzáállás (pdf ~1,6 MB)
- F melléklet – környezetvédelmi feltételezések (pdf ~1,9 MB)
3. A Bizottság közleménye az Európai Unió biohulladék-gazdálkodásának jövőbeli lépéseiről – COM (2010) 235 végleges
A Bizottság 2010. május 18-án közleményt adott ki a biohulladék-gazdálkodási lehetőségek elemzéséről és az e területet érintő lehetséges jövőbeli lépésekről.
A közlemény szövege itt található egy melléklet kíséretében, amely részletesen elemzi a biohulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzetét és forgatókönyveit ( sajtóközlemény).
4. A közlemény nyomon követése
- Elemzés a biohulladék-újrafeldolgozási célok meghatározásának célszerűségéről – az érdekelt felekkel folytatott konzultációk.
- Az uniós szintű biohulladék-újrafeldolgozási célok meghatározása megvalósíthatóságának értékelése, beleértve a szubszidiaritási szempontokat is – végleges jelentés.
5. A hulladékokra vonatkozó keretirányelv felülvizsgálata
A közleményben leírtak szerint (7.1.2. fejezet: Biohulladékok kezelése) a Bizottság ígéretet tett arra, hogy folytatja annak elemzését, hogy 2014-ben a hulladékokra vonatkozó keretirányelv felülvizsgálatának részeként javasoljon-e biohulladék-újrafeldolgozási célértékeket, azzal a kikötéssel, hogy a komposzt és a fermentált anyagok jó minőségének biztosítása érdekében a biológiai kezelésre vonatkozó célértéknek együtt kell járnia a szelektív gyűjtés fokozásával.
Az Európai Bizottság 2014. július 2-án jogalkotási javaslatot és mellékletet fogadott el a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvben foglalt hulladékokkal kapcsolatos célkitűzések, valamint a 2008/98/EK hulladékokra vonatkozó keretirányelvben és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben foglalt újrafeldolgozási és a hulladékokkal kapcsolatos egyéb célkitűzések felülvizsgálatáról.
A javaslat biohulladékokkal kapcsolatos fő elemei a következők:
- a települési hulladékok (beleértve a biohulladékot is) újrahasznosításának és újrafelhasználásra való előkészítésének növelése 70%-ra 2030-ig;
- az újrahasznosítható (beleértve a műanyagot, papírt, fémet, üveget és biohulladékot) hulladékok nem veszélyes hulladéklerakókban történő lerakásának fokozatos csökkentése legfeljebb 25%-os arányra 2025-ig.
- a keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése 30%-kal 2025-ig;
- a biohulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése.
A kezdeményezéssel kapcsolatos további információk, beleértve a jogi javaslat szövegét és a háttérdokumentumokat, itt találhatók.
Háttér-információk
A biohulladék-gazdálkodásra vonatkozó iránymutatás elkészítése
A hulladékkeletkezés megelőzésével és a hulladékok újrafeldolgozásával kapcsolatos tematikus stratégiáról szóló COM(2005)666 közleményben foglaltaknak megfelelően a Bizottság a politikai döntéshozóknak szóló iránymutatásokat készít az életciklus-szemléletnek a biohulladék-gazdálkodási politikákra való alkalmazásáról.
Naprakész információkat találhat a Közös Kutatóközpontnak a biológiailag lebomló települési hulladékok kezelésére vonatkozó európai életciklus-szemléletre vonatkozó iránymutatásokat összegyűjtő webhelyén.
Tanulmányok
- A Bizottság több széles körű kutatást is támogat a biológiailag lebomló műanyagok témájában. A Közösség finanszírozásából fenntartott BIOMAT webhely részletesen beszámol a különböző keretprogramok keretében az elmúlt 15 évben a bioműanyagokkal kapcsolatban végzett nagyszámú kutatásról. Jelentős potenciál rejlik a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram (2006–2010) által finanszírozott bioműanyagokkal kapcsolatos kutatási projektekben több témában, így különösen a biomassza-finomításban és a mikrobiális útvonalakban. A kutatások közösségi finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatos további információkért lásd még: https://cordis.europa.eu/en/home.html.
- Trágyaként használt hulladékokból előállított nehézfémek és szerves vegyületek (2004. július)
- Vezetői összefoglaló (pdf~168 KB)
- Végleges jelentés (pdf~3 MB)
- 1. melléklet (pdf~100 KB)
- 2. melléklet (pdf~210 KB)
- 3. melléklet (pdf~260 KB)
- 4. melléklet (pdf~75 KB)
- 5. melléklet (pdf~71 KB)
- 6. melléklet (pdf~110 KB)
- A biológiailag lebomló települési hulladékok kezelési lehetőségeinek gazdasági elemzése (2002.)
- Vezetői összefoglaló (pdf~50 KB)
- Végleges jelentés (pdf~1200 KB)
- Függelékek (pdf ~1020 KB)
- A biológiailag lebomló hulladékok biológiai kezelésére irányuló kezdeményezés előzetes hatásvizsgálata (2004)
- Végleges jelentés (pdf~655 KB)
- Kiadványok