25%Magyarország 25%-án árterek terülnek el
20-50%Az öntözéshez szükséges víz mennyiségében 20-50%-os növekedés várható a jövőben
Mindössze 77%A szennyvíz mindössze 77%-a kezelt az uniós jogszabályoknak megfelelően
A magyarországi vizeket érintő kérdések
Magyarországon már most is magas az árvízveszély, hiszen az ország negyedén árterek terülnek el. Az éghajlatváltozás növeli a kockázatokat, mivel télen több eső esik, a hó pedig korábban indul olvadásnak. Ez okozta a Duna 2024 januárjában bekövetkezett áradását is.
Ezzel párhuzamosan nő a vízhiány. Ennek oka az ökoszisztémák eltűnése és az aszályok következtében megnövekedett mezőgazdasági vízhasználat, különösen a Közép-Alföldön és a Tiszától keletre eső régiókban. Ez jelentős nyomást gyakorol a vízkészletekre.
Magyarországon a vízgazdálkodás is aggodalomra ad okot, mivel a lakossági szennyvíztisztítás minősége jóval az EU-átlag alatt van (a szennyvíz 23%-a nem vagy nem megfelelően tisztított). Az ivóvíz 95%-a talajvízforrásból származik, ezért a szennyvízből, az iparból és a mezőgazdaságból származó szennyeződések megfelelő kezelése kulcsfontosságú.
Magyarországon már léteznek megoldások a különböző vízügyi problémákra
A természetalapú megoldások kulcsszerepet játszhatnak az ország jelenlegi és jövőbeli vízügyi kihívásainak kezelésében. Ezek közé tartozik a szennyezett vagy feltöltött folyók, tavak és vizek élőhelyeinek természetes állapotának helyreállítása, valamint kevésbé szennyező és vízigényes technikák alkalmazása a mezőgazdaságban.
Uniós források támogatásával Magyarországon vízellátási és szennyvízhálózati beruházások valósultak meg. Például a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon több mint 19 millió eurót fektettek az ivóvíz minőségének fejlesztésébe 2023-ban. Emellett az országos terv részeként víztározókat építenek az árvíz visszatartása érdekében. Ezek várhatóan 2050-re készülnek el.
A megfelelő irányelveknek, az innovációnak és a befektetéseknek köszönhetően Magyarország ellenállóvá válhat a víz szélsőségeivel szemben. De akad még tennivaló.
Egy OECD-tanulmány rámutatott, hogy Magyarországnak további beruházásokra van szüksége, hogy megfeleljen a hatályos vízügyi jogszabályoknak. Az OECD 24,9 milliárd euróra becsülte a 2023-2030 közötti időszak finanszírozási igényét (a szennyvízelvezetésre fordított összes halmozott többletkiadás).
Bemutatjuk a magyarországi vízügyi projekteket, amelyek friss megoldásokat kínálnak
A PET Kupa kezdeményezés megóvja a Tiszát és a Dunát a műanyagszennyezéstől nemzetközi együttműködés, oktatás, közösségi szerepvállalás, és innovatív hulladékgazdálkodási megoldások által.
A projekt célja a Duna és mellékfolyói vizes élőhelyeinek helyreállítása és a vízgazdálkodás elősegítése, a környezet egészségére és a biológiai sokféleségre összpontosítva.
A projekt célja Budapest komplex vízrendszerének korszerűsítése a megfelelőbb vízellátás és vízminőség érdekében.
